Zöld rendszámot, azaz "környezetkímélő gépkocsi" státuszt (a 6/1990. KöHÉM rendelet) szerint minden tisztán elektromos gépkocsi (nem csak személyautó, hanem akár autóbusz is), továbbá a külső tölthetőségű hibrid is kaphat (amennyiben legalább 25 kilométert meg tud tenni elektromosan). Míg a tisztán elektromos autó számára nincs hatótávmegkötés, a hatótávnövelős hibridek számára (amelyek csakis villanymotorjukkal hajtanak, de képesek áramtermelésre) legalább 50 kilométert ír elő a törvény ahhoz, hogy megkaphassák a zöld rendszámot.

Minden "környezetkímélő autó" mentesül a gépjármű és a cégautóadó alól.

Környezetkímélő gépkocsi az a gépjármű, amely a 6/1990. KöHÉM rendelet (a továbbiakban: KöHÉM rendelet) 2015. július 1-jén hatályos 2. § (6) bekezdése szerint környezetkímélő gépkocsinak minősül, azaz az elektromos gépkocsi, továbbá a nulla emissziós gépkocsi. Nulla emissziós gépkocsinak az a gépkocsi minősül, amely rendeltetésszerű használata során nem bocsát ki a KöHÉM rendeletben szabályozott légszennyező anyagot (környezetvédelmi osztály jelzése: 5Z).

Amikor a jogszabály környezetkímélő autó fogalmáról beszél, és a KöHÉM rendeletre hivatkozik, akkor a tisztán elektromos, az akkumulátorról legalább 25 km megtételére képes tölthető hibrid, az akkumulátorról legalább 50 km megtételére képes hatótáv növelt, illetve a levegőt nem szennyező, egyéb meghajtású nulla emissziós autókat kell érteni.

Kis István üzleti tanácsadó

Több mint háromszázezerre nőtt a katás vállalkozások száma. Tapasztalataim szerint sok olyan kft. van akik nyereségük optimalizálása céljából katás bt.-vel, egyéni vállalkozással is rendelkeznek.

Valószínűleg kapcsolt vállalkozásnak számítanak.

Mikor valósul meg kapcsolt vállalkozás?

A legegyszerűbb helyzet, amikor két vállalkozás között többségi befolyás gyakorlás (50%-ot meghaladó mértékű) valósul meg, akár közvetlenül, akár közvetetten. Fontos azonban megjegyezni, hogy a többségi befolyás nem feltétlenül egyezik meg a tulajdoni aránnyal.

Meghatározó befolyással akkor rendelkezik a személy, ha az érintett jogi személy tagja vagy részvényese, és
- jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsági tagjai többségének megválasztására vagy visszahívására,
- avagy a jogi személy más tagjai, részvényesei a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján, vele azonos tartalommal szavaznak, vagy rajta keresztül gyakorolják szavazati jogukat, és együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek.

A meghatározó befolyás akkor is fennáll, ha a fenti jogosultságok közvetett módon biztosítottak.

Arra is fontos figyelemmel lenni, hogy a közeli hozzátartozók (Pl. házastárs, testvér, szülő, gyerek) részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani.

Például, ha két társaság mindegyikét egy házaspár tagjai 50-50% arányban tulajdonolják. Látszólag egyik fél részéről sem valósul meg többségi befolyásgyakorlás egyik vállalkozásban sem, azonban a közeli hozzátartozók részesedésének összeszámítását előíró rendelkezés alapján a társaságokat kapcsolt vállalkozásnak kell tekinteni.

És ha számláznak is egymásnak, akkor jön a probléma.

Kis István üzleti tanácsadó

Mint ismeretes, a kockázati életbiztosítások a minimálbér 30 százalékáig adómentesek.

2019-től ha a kockázati biztosítás szerződője a munkáltató, biztosítottja a munkavállaló és kedvezményezett a biztosított családtagja, a munkáltató által fizetett díj után a biztosított munkavállalót 15 százalék szja + 10 százalék nyugdíjjárulék + 8,5 százalék egyéb járulék, a munkáltatót 19,5 százalék szociális hozzájárulási adó + 1,5 százalék szakképzési hozzájárulás terheli.
Költségként elszámolható a biztosítási díj + a munkáltatói közterhek (21 százalék).

Azaz egy havi 10 ezer forintos biztosítási díj adója 5.450 forint. 12.100 forint számolható el költségként.

Kis István üzleti tanácsadó

Már elérhetők a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény rendelkezései szerint nyilvántartott egyes adatok.

A követező adatok kérdezhetőek le:
Jövedéki biztosíték szabad keret;
Adóraktári készlet;
Adóraktári készletmozgások.

A lekérdezések az ügyfélkapun belépve az eBEV-szolgáltatás/Szolgáltatások/Jövedéki adatok menüpont alatt érhetőek el az engedélyes képviselője által.

A lekérdezések az alábbi képviseleti jogcímekkel rendelkezők részére állnak rendelkezésre:
Törvényes képviselő;
Jövedéki adatok lekérdezése.

KIS ISTVÁN ÜZLETI TANÁCSADÓ

A társas vállalkozás tagja alapvetően háromféle jogviszonyban végezhet munkát a társaságban:
- munkaviszony,
- megbízási jogviszony,
- tagsági jogviszony.

Ha nem munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban dolgozik, akkor a személyes közreműködés csak tagsági jogviszony lehet, azaz társas vállalkozónak minősül.

Ennek következtében nem lehet főállású a kisadózó, ha a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak minősül.

Így a társas vállalkozásában kell megfizetni a közterheket legalább a minimálbér után. A 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese, a 10 százalék nyugdíjjárulék alapja minimum a minimálbér, míg a 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót legalább a minimálbér 112,5 százaléka alapján fizeti meg.

Katás egyéni vállalkozóként 25.000 forintot fizet havonta.

KIS ISTVÁN ÜZLETI TANÁCSADÓ

Nyíltvégű pénzügyi lízing esetén ha megelégszik a bérleti díj áfa 50 százalékának a visszaigénylésével, akkor 2019-től nincs szüksége útnyilvántartás vezetésére.

2019-BEN ÍGY CSÖKKENTHETI LAKÁSHITELE TÖRLESZTÉSÉT HAVI 3.300 FORINTTAL!
Részletek: https://cegvezetoknek.hu/index.html

Az EFO egyszerűsített foglalkoztatásbejelentő alkalmazás támogatja a havi munkáltatói, kifizetői járulékbevallás (’08) egyszerűsített foglalkoztatás céljára létrehozott munkaviszony adatait tartalmazó lapjának kitöltését.
Az alkalmazásban tett bejelentések adatai a „Könyvelői export” funkció segítségével olyan formátumban exportálhatóak, amelyek lehetővé teszik az erre felkészített könyvelő, bérszámfejtő programokba a közvetlen betöltést, így az Általános Nyomtatvány-kitöltő Keretprogram (ÁNYK) által kezelt járulékbevallásba történő beemelést és a NAV számára történő beküldés előkészítését.

Az EFO által előállított fájl lehet CSV vagy XML állomány, amelyek közül aszerint választhat, hogy milyen kiterjesztésű fájllal szeretne dolgozni.
A bevallási részadatok összeállításához a számítógépén nyissa meg az EFO alkalmazást, majd a felső menüsorból válassza ki a „Könyvelői export” funkciót. Itt megadhatja, hogy a bejelentések adatait mely havi időtartamra szeretné előállítani, valamint kiválaszthatja, hogy mely munkáltató nevében tett bejelentéseket szeretné kigyűjteni.
Az „Export” gombra kattintva a kért fájl előáll.

Kis István üzleti tanácsadó

Amennyiben az adós nem fizeti meg tartozását, az adós munkabéréből tiltható le tartozása. A munkáltató végrehajtható határozat alapján köteles az adós kifizetéséből a letiltásban meghatározott összeget letiltani, azt befizetni a végrehajtást kérőnek.

A munkáltató köteles a belépő munkavállalótól tartozásigazolást bekérni, és ha van tartozás, a végrehajtást folytatni.
A tartozásigazolás hiányáról a munkavállaló a munkaviszony létesítése előtt köteles nyilatkozatot tenni.
Ha a belépő munkavállalótól nem kéri az előző munkahelyen kiadott igazolásokat, és nem nyilatkoztatja tartozás nem létéről, az súlyos anyagi következménnyel járhat. Ugyanis a munkáltató a letiltás összegéig készfizető kezesként felel, miszerint a jogosult a kötelezett mellőzésével egyenesen a kezes ellen is fordulhat. Ebben az esetben a munkáltató köteles haladéktalanul eleget tenni a fizetési felszólításnak, esetleg így neki kell kiegyenlíteni az adós tartozását.

Ha a végrehajtó értesül, hogy munkáltató nem tiltja le a végrehajtható összeget, a türelmi idő letelte után a munkáltatóval szemben a végrehajtó rendbírság kiszabását kezdeményezheti a bíróságon, ahol a céget és az ügyvezetőt is 500 000 Ft-ig terjedő bírság megfizetésére kötelezhetik.

KIS ISTVÁN ÜZLETI TANÁCSADÓ

OSZTALÉK KALKULÁTOR 2019 HASZNÁLATA – ITT TALÁLHATÓ: https://www.cegvezetoknek.hu/osztalekkalkulator.html

Az osztalékkalkulátor 2018-ban 450.000 forintig számolja az eho-t.
2019-ben a jelenlegi minimálbér (még nem ismerjük a jövő évit) 24 szereséig számolja a szociális hozzájárulási adót (19,5 %).

A nettó osztalék 2018-ban és 2019-ben pl. 10.000.000 Ft esetén közelít egymáshoz, mivel már az eho és a szocho maximumig ki van fizetve, afelett már csak az szja. van. Az pedig mindkét évben ugyanannyi.

Az eho megszűnése miatt a szocho határa közel a duplája lesz a 450.000 forintos keretnek. Összességében 2019-től növekszik az osztalékfizetés terhe.

KIS ISTVÁN ÜZLETI TANÁCSADÓ

Az ingatlan-bérbeadás esetén az Szja tv. 11. számú melléklete szerint számolható el a kizárólag bérbeadásra hasznosított ingatlan, mint tárgyi eszköz értékcsökkenési leírása, felújítási költsége. A tárgyi eszköz felújításával kapcsolatban felmerült kiadás a felmerülés évében elszámolható, vagy választható az értékcsökkenési leírás alapjának növelése.

Az ellenőrzési tapasztalatok alapján, az értékcsökkenés összegének meghatározása során az alábbiakra érdemes kiemelt figyelmet fordítani:
- Az ingatlant nem egyéni vállalkozóként bérbeadó magánszemély – a korábban bármely tevékenység bevételével szemben még el nem számolt mértékig – értékcsökkenést akkor is elszámolhat az épület, épületrész esetében, ha azt, vagy a használatbavételi engedélyt három évnél régebben szerezte meg.
- Tárgyi eszköz ingyenes szerzése esetén nincs lehetőség az értékcsökkenés elszámolására.
- Nem számolható el értékcsökkenési leírás a földterület, telek beszerzési ára után, ezért amennyiben a bérbe adott ingatlanhoz telek is tartozik, a telek értékét el kell különíteni.
- Elszámoltnak kell tekinteni az értékcsökkenési leírást azokra a naptári évekre, amelyekben a magánszemély a jövedelmét 10 százalék költséghányad alkalmazásával állapítja (állapította) meg a jövedelmét.
- Amennyiben az ingatlant nem a tulajdonosa, hanem a haszonélvező hasznosítja bérbeadással, akkor nincs mód az értékcsökkenési leírás elszámolására, mivel arra csak a tulajdonos jogosult.
- Építmény, épület nem kizárólag bérbeadásra történő hasznosítása esetén, vagyis amennyiben a bérbeadás nem egész évre vonatkozik és/vagy a bérbeadás csak az ingatlan alapterületének egy részére valósul meg, akkor az értékcsökkenési leírás összegéből
   - a bérbeadás időszakára eső időarányos részt (naponta 365-öd részt),
   - a bérbe adott (hasznosított) alapterület négyzetméterrel arányos részét,
   - ha az előző két eset együttesen áll fenn, akkor mindkét arányosítást figyelembe véve kiszámított részt lehet érvényesíteni.

- Az értékcsökkenési leírás alapja nem az ingatlan szokásos piaci értéke, hanem a beszerzési ár. Ezt az összeget növelni lehet az értéknövelő beruházásra fordított, számlával igazolt kiadással, feltéve, hogy azt az adózó korábban költségként nem számolta el. Az értéknövelő beruházások esetén a saját munkavégzés értéke költségként nem számolható el.
- Amennyiben a bérbe adott ingatlant a magánszemély eladja, akkor az ingatlan értékesítésből származó jövedelem meghatározásakor az ingatlan bérbeadása során költségként elszámolt kiadás, értéknövelő beruházás, értékcsökkenési leírás még egyszer már nem vehető figyelembe költségként az értékesítés bevételével szemben.

FORRÁS: NAV

KIS ISTVÁN ÜZLETI TANÁCSADÓ